"Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk. Mënyi milosztben terümtevé elevé miü isëmüköt Ádámot, ës odutta volá neki paradicsumot házoá. Ës mënd paradicsumben valou gyimilcsëktül mondá neki élnië. Hëon tilutoá űt igy fá gyimilcsétűl..."
Ez is elmúlt. Újra itthon-otthon vagyok külhonban, ön-önmagam által választott önkéntes száműzetésem helyszínén. Túlvagyok az első napon a kis szabi után. Őszintén mondom nem sok kedvem volt dolgozni. Semmi okom sincs mélabúsnak lenni, de most kicsit nehezebb elhesegetni.
Szóval vissza a történetünk elejére.
Múlt csütörtök fél 6 -os géppel mentem haza. Ez azt jelenti, hogy 2 fele leléptem a cégtől. Nyilván dugó, dugó hátán. Kicsit féltem, hogy fogok kiérni a reptérre időben de azért volt ráhagyva némi tartalék.
Időben érkeztem, ellenőrzésen simán átmentem. Volt még tíz percem a kapu nyitásáig. Gyors pisi, víz és újság vétel. Szókás szerint az elsők között érkeztem a kapuhoz. Aztán már ültem is a hazafele tartó gépen.
Miután felszáltunk már jobb idő volt.
Ez itt középen jobbra Dover. Itt voltam alig 1 hónapja turázni. Érdekes, hogy azért még így is szép nagy kikötő.
Középen az a függőleges tengerpart az a tengerpart ahogy sétáltunk a kavicsos parton. Ez az a 10 mérföldes túra ami Dóvertől Deal-ig tartott.
Ez meg már a másik oldal. Calais. Jó volt fentről látni azt amit pár hete láttam a partról.
Ez már a földetérés. Köszi Kristóf hogy kijöttél elém. Jó volt, hogy egy barati arc fogadott.. Pálinkával.
Kristóf eldobott Rizi baratomékhoz. Ők ezzel vártak!! Isten fizesse meg nekik. Egy jó csülkös bableves. És előtte a pálinka :) Hajnali 4-ig beszélgettünk. Máskor is szívesen megyek hozzátok :)
Másnap beültem az Oxygénbe egy ebedre. Mindent akartam :) 1400 -ér ez lett belőle. Nagyon jól esett.
Délután bementem a KHba. Volt még egy csomó papír munka amit el kellett intéznem, szóval a kellemeset a hasznossal. 3 órás szabad program. Jó volt a bentiekkel talakozni. Hát sok minden nem változott. De talán már tényleg élesedik a cucc :)
Majd irány Colin az ex-angoltanárom, az állam ellensége, aki olyan jól tanít, hogy a végén a diákok felbátorodnak és lelépnek külföldre. Jön júniusban. Furi lesz Londonban összefutni. :)
Utána túristaként szabadprogram, fényképeszkedés, hídon egyedül.
Hídon ketten.
Híd nélkül hárman.
Csak fények. Az egyik legszebb látvány a világon.
Másnap korán indultunk fonyódra. Jani főkormányos úr ott szerzett hajót. A cél a másik oldal. Azt hiszem nem kell elmondanom hogy hova mentünk.
A csapat készen áll az indulásra.
Robi egyből hasznosította magát.
És ide tartottunk.
Jó hanguatban ringatóztunk célunk fele.
És hát riszájkling van.
Tamás már látt a távolban a partot.
És ott, akkor minden a legnagyobb rendben volt. Minden ebbe az egy pillanatba öszpontosult. Csak a szél, a hullámok, kis napsütés, némi pálinka és a haverok.
Megérkeztünk. Irány a
Szeremley étterem.
Nem mondom hogy sokat láttam de kellett a fotó.
Megkaptuk a kis pálinkánkat. Mindenki boldog volt. Vártuk az ebédet és még a nap is kisütött.
Azt hiszem a srácok élvezik a kaját.
Rég jártam badacsonyban. És akkor még más szelek fújtak a balatonon is. De jó volt kalózként meghódítani újra a srácokkal.
Vissza a hajóra és irány haza.
Semmi felhő. Jól esett napozni. Ez az amit itt megtanultam igazán értékelni.
Robi egykezes kormányzása :)
És hát ez a nap is végetért.
Másnap megjött a család a kis mopsszal egyetemben :) Eleinte nem nagyon tudta hogy akkor most mi is van.
Mindenki itt van öcsém kivételével.
Vasárnap este ismét összeröffenés. Volt Khs kollégákkal ittunk pár sört. És itt is a kalóz motívum.
Hétfőn kirándultunk egyett a városban. Vannak dolgok amiket nem lehet megunni.
Hétfőn este még találkoztam Ataval. Pár sör aztán irány haza.
Utolsó képek otthon a tökéletesen szimmetrikusan ülő mopszról :)
Bucsú a reptéren. Megyek ám még haza.
Budapest by night.
Felemás érzésekkel jöttem vissza. Jó volt otthon, de még azt érzem ott nem találnám a helyem hosszútávon. Ennek ellenére hiányzik sok minden és sokmindenki otthonról. A nyáron igyekszem többet menni, de erről úgy is tudni fogtok.
Hát ez volt Kalóz rövid története egy otthonnak nevezett kis helyről, kelet-európa szívéből.
Köszi mindenkinek aki részt vett benne és bocs annak aki most nem fért bele. Legközelebb.. Aranyosak voltatok.
Kalóz
No comments:
Post a Comment