Reggel elmentem a NI interjúra. Jeleztem igényemet egy biztosítási szám iránt. Az interjú maga 10 perc volt, de kb 1 órát vártam. Reggel 9 re mentem. Átadtam minden iratot, dokumentumot, hogy igazoljam helyem van az Egyesült Királyság munkásai között.
A következőket adtam át:
- Utlevél,
- Szerződés a céggel,
- Szerződés a jelenlegi lakásról,
- Az első fizetésem banki kivonatát.
Elméletileg ez már elég lesz ahhoz, hogy meggyőzzem őket, hogy velem csak jobb lesz ez az ország és sajnos egy másik kevesebb...
1-2 héten belül kiküldik az eredményt..
Meló gyorsan eltelt..
Meló után meglátogattam Super Mariót. Na ez nem az a kis hülye fickó aki ugrál az aranyért és gombákat tapos. Igaz ez is ugrál, de gombát nem láttam. Ellenben salsát tanít. Ez a neve neki. Vagyis így reklámozza magát. Állítólag valami űber szuper híres szalsza tanár. Majd meglássuk.
Szóval benéztem a Bar Salsa klubba egy kezdő LA salsa órára. Mondhatom, hogy megkopott kubai tudásom ellenére is a kezdő csoport egyik legjobbja voltam. :)
A helyet úgy kell elképzeni, mint egy szórakozóhelyet. Több szintes, kellemes fa burkolattal, hangulatos zenével. Az óra után át is megy a helyszín buliba. Ez azért jó, mert a csoport ott van és könnyen fel lehet kérni bárkit. Nem szélednek szét az emberek. Jó érzés volt újra "beülni a padba". Kicsit mintha azért ez a kezdő kicsit alacsony szint lenne. Egy egész forgást sikerült ma leadni.. Mondjuk ezen sokmindent nem lehet gyakorolni. Majd látom.
Fura érzés kapott el amíg az órára vártam. Itt vagyok Londonban egy salsa órán és újra kezdem felépeti a tánctudásom, életem. Sokfajta érzés volt bennem és ezek közül az izgatottsággal teli öröm csak az egyik volt.
Minden esetre ki kell jönni a barlangból...
Wake up Neo...
I am in London.
Kalóz
No comments:
Post a Comment