Me Liberé

Juppi!! Megjött a második fizetésem. Ma pénzért dolgoztunk!! Már lassan két hónapja vagyok kint. Repül az idő. Eléggé örültem reggel amikor ránéztem a számlámra. A múltkori hónapon is meglepődtem, de ezen a hónapon még jobban. Mivel ez teljes hónap volt az előzővel ellentétbe, így ez is rádobott az összegre. Valamint, mivel itt áprilistól-áprilisig van a pénzügyi év, így minden szempontból a legkedvezzőbb adósávba esek még. Ennek az lett az eredénye, hogy majd 700 fonttal több lett a lóvé, mint amire vártam. Majd árpilistól meg rágom a kefét. Addig is mindenki a vendégem.
Igyál vizet Lahi fizet!

Szóval ez erősen rátett a mai nap hangulatára pozitív oldalról.

Délben az egyik lengyel kollégával mentem ebédelni. Hülyén hangzik, de az összeköltözésünket szövögetjük. Nem mindegy hogy havi 700 a lakás vagy 1200. A különbséget betolom a "A Kalóznak legyen minél hamarabb badacsonyi telke.." alapba. :)
Ja, erről jut eszembe, jó lenne ha a KHs kollégák kitennének egy poharat Badacsony felirattal a régi asztalomra s elkezdődne ezen a csatornán is a gyűjtés. London egyszer működött. Badacsony miért ne működni? Előre is köszi fiúk.

Szóval egyenlőre csak tervezgetünk. Úgy néz ki megbízható lakótás lenne belőle. Talán nekem is jót tenne, hogy nem lennék egyedül. Igazából ebben biztos vagyok.

Meló után Máté elcsalt egy blúz kocsmába a környéken. Beültünk 1 sörre aztán mentem táncolni. Hogy ne egy kocsmatöltelék érzését keltsem, mégis csak táncolni mentem, szájdert ittam. Valami epres szájder volt. Minha egész nap friss epret eszegettem volna. Talán nem olyan ilyesztő mint egy tömény sör szaga :)

Ma már két órán voltam egymás után. A hétfőihez hasonlóan középhaladó 1 órán. Sajnos sokkal neheszebb gyakorló partnert találni mint az régebben gondoltam. Emiatt a megtanult komplexebb figura sorokat a következő hétre elfelejtem. Hiába megy az órán kiba jól minden. Szóval van még mit csiszolni a dolgon. Egyébbként jó volt az óra. Van egy két visszatérő arc. Ezzel egyre barátibbá is válik a dolog. Persze minden új arcnál megy a Háv ár jú. Meg a nájsz tú mít jú, de legtöbbször megdöbbenve néznek rám. Vagy nem kellene mondanom, vagy nem jól mondom. Mondjuk már az gyanus, hogy mindenki megkérdezi a második mondat után, hogy honnan jöttem :) Ennyire lejön, hogy nem vagyok helyi???
A másik véglet. Ma volt egy lány akinek az apja német, anyja magyar. Elkezdett nekem magyar mondatokat mondani, miután megtudta, hogy magyar vagyok. Felvidított az akcentusa. Kedvességét a megkopott németemmel háláltam meg. Ennek meg ő örült :) Mindenki boldog volt. Váltottunk még pár szót angolul majd jött a párcsere.

Vége lett az órának. Kezdődött a buli. Próbáltam az oráról lehalászni embereket gyakorolni, de nem volt egyszerű. Szóval hiányzik a gyakorlás, nagyon. Az órával ellentétben a buli rész nem volt jó, nagyban köszönhetően a fentinek is. Elindultam haza. Beálltam a sorba a cuccimért és ekkor jött az a rész amit máskor más helyen nagyon szívesen vettem volna. Elkezdtek egymás után kubai szalsza számokat nyomni. Csak az a baj, hogy ezek a számok sokkal többek mint kubai szalsza. Életem egy állomásának jellegzetes zenéi, szimbólumai.

Willy Chirino - Los Campeones de la Salsa
Saned Rivera - Baila Conmigo
És ami ott a legjobban fájt...
El Gran Combo - Me Liberé

Kifejezetten nem estek jól. Nem gondoltam volna, hogy ilyen direktem, így egymás után ezeket az arcomba kapon egy London LA klubban. És nyilván ezekre kubait táncolnék, mert annyira adja magát, de itt LA van. És nincs kolbászból a kerítés. Nem részletezem tovább, de ez eléggé lerontotta a nap teljes átlagát. :(((

Összességében egy pozití semleges lett.

Mára ennyi.

Szeressétek egymást! Táncoljatok! Használjatok git-et és név szerinti paraméter átadást scalaban...

Fehér Kalóz